“Különleges doppingszer a Green Foxos közösségtudat”

Papp Beáta Svájcból költözött haza a Green Fox miatt. Jött vele férj, gyerek - nem volt megállás. A sikeres végzés után Bea most ismét külföldön van, hogy a megszerzett tudással végre megtalálja álmai munkáját.

“Ha messziről szeretnék indulni, húsz évet kell visszamennem az időben - a gimihez. Imádtam. Kicsit olyan volt, mint a Green Fox, nagyszerű tanárok, lelkes, intelligens és inspiráló osztálytársak, és sok-sok fejtörő. Merthogy specmat osztályba jártam. Nagyon nehéz volt otthagyni a gimnáziumot, ráadásul nem túl okosan választottam pályát. Nem sok fogalmam volt a munka világáról, és arról, melyik szakma mit is jelent valójában. Azt pláne nem tudtam, hogy húsz év múlva mit tudok vele kezdeni. A közgáz mellett döntöttem, mondván, közgazdászra úgyis mindig szükség van, és nem lesz gond az elhelyezkedés.” - mesél a régmúltról Bea, aki a kezdeti lelkesedés után hamar rájött, hogy közgazdászként nem tudja majd kihozni magából a maximumot. “Két év munka után pedig már kezdett picit világosodni a kép, hogy inkább mérnöknek kellett volna mennem. Be is iratkoztam Győrbe környezetmérnöknek, de csak két szemesztert tudtam elvégezni, mert a szerelem közbeszólt. Kiköltöztem a párom után először Németországba, majd követtem őt Svájcba is. Akkor félig viccelve megjegyezte: a következő országváltást én határozhatom meg, és így is lett, mert most a kedvemért és a Green Fox miatt költöztünk haza.” - mondja Bea.

Nyolc év Svájc

Bea külföldi karrierje annak ellenére jól alakult, hogy nem volt biztos a választásában. Egy nemzetközi cég pénzügyes csapatának tagjaként dolgozhatott, ahol jó fizetés, egy igazi dream team fogadta, és változatos, igényes munkát végezhetett. Mégsem volt felhőtlenül boldog a munkahelyén,  mert hiányzott a lelkesedés. “Zavart, hogy többet is ki tudnék hozni magamból, hogyha jobban érdekelne, amit csinálok. Egyre inkább a technikai feladatok felé kanyarodtam: a konszolidációs program beállításait tartottam kézben, excel-bűvészkedtem, makrókat írtam. Végül tavaly januárban felmondtam, mert rájöttem, hogy ezt a programozós-fejtörős dolgot élvezem igazán, ez az, ami motiválni tud. Az is megfordult a fejemben, hogy ha az informatika felé fordulok, azzal a környezetvédelmet is kombinálni lehet majd, hiszen egyre több programozót igényel ez a terület is. Végignéztem a svájci képzéseket, de nem igazán tetszett a kínálat: hosszú évekig tartó oktatást nem akartam választani, a távoktatás sem az én utam, a képzések zöme pedig túl drága és túl elméleti volt.” - meséli Bea, akit ebben a nehéz helyzetben azonnal megragadott egy Green Foxról szóló Indexes írás. “Nem is nagyon hezitáltunk tovább, a cikk telibetalált. Gyors családi szervezkedést követően már itthon is voltunk. Az épp állást kereső férjem vállalta, hogy a négyéves kisfiunkkal itthon marad, a családunk is nagyon örült, hogy tíz év után ismét közelebb kerülhetünk egymáshoz. Én pedig belevetettem magam a tanulásba.”

Négy hónap Green Fox

“A Green Fox Academy még annál is jobb volt, mint amire számítottam. És sokkal izzasztóbb is :) Imádtam a társaságot, a programozást, hogy minden nap feszegethettem az agyam határait.” - mondja Bea. “Néha elképzeltem, milyen lenne, hogyha pici villámok formájában láthatóvá válnának a kis “megvilágosodások”, amiket nap mint nap átéltünk. Vicces kép volt, folyamatos lett volna a villogás hol az egyik, hol a másik asztalnál. Amikor mesélni akarok másoknak erről az élményről, sosem sikerül igazán átadnom a feelinget. Ezt át kell élni. Hogy egy csapat ember ennyire egy hullámhosszon legyen hónapokig, és a versenyhelyzet ellenére ennyire maximálisan segítse egymást a közös cél elérése érdekében. Különleges doppingszerként hatott rám ez a szinte azonnal kialakult közösségtudat.” - mesél Bea arról a “tudatmódosult” állapotról, amiben a Green Foxos képzés alatt érezte magát. Persze azt is hozzáteszi, hogy az idő megszépített pár dolgot. “Utólag visszagondolva már nem tűnik olyan elviselhetetlennek a hányingerig való kimerülés, és vicces sztoriként mesélem, hogy megismertem az alvás két új módozatát: amikor kódolás közben, laptoppal a kezemben szundítok, vagy amikor fura akcentusú programozók tréningvideóit hallgatva alszom. Néha a babázós időszakra emlékeztetett. Majdnem annyira kimerítő volt, és cserébe nagyon sokat kaptam ezen az érzelmi hullámvasúton. És nem utolsó sorban sokkal erősebb lettem tőle”.

Élet a Green Fox után

Beáék ugyan nyitva hagyták a kérdést, hogy itthon, vagy Svájcban folytatják-e az életüket a képzés után, de mivel a férjét igen gyorsan megtalálta egy új, svájci munka, így ismét szedelőzködtek, és visszaköltöztek. Idő híján Beának nem volt lehetősége a magyar munkaerőpiacon körbenézni, de ahogy mondja, van épp elég álláshirdetés, amit megpályázhat Svájcban is. A terv egy részmunkaidős programozói állás, ahonnan tapasztalt szakemberként léphet majd tovább. “A célom, hogy nemsokára - legalábbis egy szűkebb körben - elismert programozóvá váljak, aki válogathat a jobbnál jobb állások között, és aki aztán végül megtalálja álmai munkáját egy környezetvédő cégnél.” - mondja Bea. Ha minket kérdeztek, erre meg is van minden esélye.

UPDATE (2017.05.24.): Bea Green Fox történelmet írt: ő az első hallgatónk, aki külföldön helyezkedett el junior fejlesztőként!