Green Foxos mentor vezeti a Synoa fejlesztői csapatát

Gyöngyösi Mihály, a Green Fox egy korábbi Javas csapatának mentora, bár csak három év múlva tervezte megvalósítani azt, amit jelenleg csinál, egészen elégedett. A 27 éves fiatalember vezeti ugyanis a Synoa GmbH, egy német fejlesztőcég budapesti csapatát.

A Synoa-t 2013-ban alapították három fővel, B2B webportálokkal, webshopokkal, product information management-tel (PIM), enterprise integration-nel, illetve ezen rendszerek támogatásával foglalkozik. A cég legfőbb célja, hogy minél több webshop számára juttassák el a legújabb technológiai megoldásokat. 2015-ben aztán 6, mostanra pedig 12 főre nőtt a létszámuk. Misi úgy fogalmaz, hogy egy kis cégből próbálnak idővel egyre nagyobbak lenni, de egyelőre minden pozitívumát kiélvezik annak, hogy kevesen vannak. Gyors a munkafolyamatok egyeztetése, családias a légkör, és könnyen lehet a legújabb technológiákkal dolgozni.

„A Synoa szeretett volna egy csapatot Budapesten. Egyrészt azért, mert nehéz Java fejlesztőket találni Németországban, másrészt amikor megismerték a Green Fox képzését, annyira megfogta őket, hogy nem is keresgéltek tovább, elindult a két cég közötti együttműködés. Tavaly októberben, amikor én épp a Green Foxos Java csapat mentora voltam, a Synoa keresett valakit, aki összefogja az itteni csapatot. Boldogan vállaltam el a felkérést, mert bár szerettem tanítani, de fejleszteni jobban szeretek.” – meséli nevetve Misi és így folytatja: „A csapat hamar összeállt a Green Foxos junior fejlesztőkből, a mentorálásnak hála pontosan tudtam, hogy ki milyen szinten van, és mely részeket érdemes még fejleszteni. Idén márciusban kezdtük a közös munkát. A személyes találkozók érdekében a német partner minden hatodik héten látogat Magyarországra, de folyamatos a telefonos és az online kapcsolatunk. Mi, a budapesti iroda agilis módszertannal dolgozunk. Ha van időnk, gondolatébresztő prezentációra is összeülünk időnként. Ilyenkor a csapatból felkészül valaki egy olyan témából, amely őt nagyon érdekli és valamilyen szinten a munkához is kapcsolódik. De az sem baj, ha nem, ilyenkor egyszerűen csak tágítjuk a látókörünket.”

Misi egy olyan csapat építését tervezi, ahol mindenkit megkérdeznek arról, hogy mit gondol az adott módszerekről, megoldásokról, ahol mindenkinek van beleszólása, mindenkinek számít a véleménye. Ahogy mesél, kiderül, hogy e terve épp megvalósítás alatt áll, sőt.

„Korábbi munkahelyi tapasztalatok alapján pontosan tudtam, hogy ha egyszer nekem lesz egy csapatom, én mit szeretnék másképp csinálni. Igyekszem sokat foglalkozni a kollégáimmal, ezen a területen is folyamatosan fejlesztem magam, állandóan utánaolvasok ennek a témának is. Úgy érzem, hogy nem csak technikai csapatvezető vagyok, hanem annál jóval általánosabb. Fontos, hogy haladjon a munka, de közben érezzük jól magunkat. Hiszek a kölcsönös bizalomban, és mindig azon vagyok, hogy ők minél többet tudjanak, hiszen én is akkor vagyok jó, ha a kollégáim jók. Mindenkinek ugyanannyi szava van – legalábbis én ezt így gondolom. Bárki elmondhatja, hogy mit csinálna másképp, mi nem tetszik. Törekszem arra is, hogy olyan munkát adjak a kollégáknak, amiről tudom, hogy az adott személy erőssége, de mindig átbeszéljük a gyengeségeket is, azt, ha valami nem jó, és megoldjuk közösen. Az érdeklődési körüknek megfelelően küldök nekik cikkeket, ha pedig van olyan meetup, aminek a témaköre valakit kifejezetten érdekel, akkor elküldöm rá. Szerintem hosszútávon az a jó, ha a junioroknak egy ideig még fogják a kezüket. Tudom, hogy szigorú mentor voltam és most időnként szigorú főnök vagyok, de péntekenként nagyon szívesen megyek a csapattal sörözni..!”

Misi szabadidejében is fejleszt, és nagyon szívesen foglalkozik a Big Data, DevOps témaköreivel. 13-14 éves korában már tudta, hogy a programozás érdekli leginkább. A BME-n tanult, amikor junior fejlesztőként dolgozni kezdett az egyetem mellett. A munka beszippantotta, és tanulmányait nem fejezte be. Bár a szüleinek ezt a döntést nehéz volt prezentálnia, ők bizalmat szavaztak Misinek, és remélték, hogy ennek ellenére megmutatja majd a fiuk, hogy mire képes. Dolgozott nagy, illetve kisvállalatoknál, startupoknál, majd egy fejvadász cég hozta őt össze a Green Fox-szal. És innen már ismerjük a történetet.

„A programozásban az a legjobb, hogy a semmiből lehet valamit csinálni. Alkotó munka, de olyan, amihez nem kell jó kézügyesség, nem kell jó hang... Jó, ha sokat kell gondolkodni, élvezem a bonyolult és komplex feladatokat. Nálunk a Synoa-nál ilyenből akad bőven. Ha valakinek fontos, hogy látszódjon az, amit csinál, akkor nem biztos, hogy nálunk jól fogja érezni magát, mert alapvetően backend oldalon dolgozunk. A Green Fox képzésein is nagyon sokat kell tanulni, sőt, aki a szakmában a legjobbak között akar lenni, annak állandóan tanulnia kell. Hiszen olyan léptékben fejlődik ez az ágazat, hogy heti, de akár napi szinten jönnek új dolgok. Ha valaki már a Green Fox képzése alatt önszorgalomból utánaolvas a módszereknek, plusz gyakorlófeladatok megoldásával nagyobb magabiztosságra tesz szert, szépen haladhat előre. Lehet, hogy jön majd még hozzánk dolgozni Green Foxban végzett junior, és szerintem hozzánk hasonlóan a cégek is azt nézik, hogy ki az, aki igazán elhivatott. Nem biztos, hogy mindenkinek fejlesztőnek kell lennie, hiszen nem is való mindenki annak. Vannak szuper határterületek, például az adatbányászat, az adatvizualizáció, a DevOps. A programozás ismerete elengedhetetlen, a négy hónap alatt pedig kiderül, hogy ki merre szeretne orientálódni. Nem baj, ha juniorként még sok mindent nem tud egy pályakezdő, de amikor beszélgetünk, és csillogó szemmel mesél az elképzeléseiről és a vágyáról, hogy még tanulhasson, akkor nálam nyert ügye van.”

Gyöngyösi Mihály, a Synoa budapesti csapatának első embere elégedett, bár tudja, hogy még neki is nagyon sokat kell tanulnia. Azt mondja, hogy jó döntés volt, hogy elment az egyetemre, és az is jó döntés volt, hogy otthagyta. Biztos benne, hogy visszamegy még tanulni, a sörfőzés például nagyon érdekli.